Bíznak a magyar piacban és fejlődési
lehetőségeiben a külföldi ingatlanszakemberek, de véleményük szerint nagyobb
figyelmet kellene szentelni a kockázatoknak és a gyarapodást hátráltató
tényezőknek - derült ki egy budapesti szakmai konferencián.
Ha túlságosan elhúzódik Magyarország eurózónához való csatlakozása, egyre
kockázatosabbá válhatnak a devizaalapú lakáshitelek - hangzott el a Portfolio
Property Investment Forum ingatlanbefektetési konferencián.
Portugália példája mutatja, hogy az euró bevezetése sem varázsszer, de
mindenesetre stabilizálja a piacot, amelynek magyarországi szereplői a jelek
szerint nem figyelnek eléggé a kockázatokra - hangoztatta a konferencia egyik
előadója, Milan Khatri.
A brit Ingatlanközvetítők Királyi Kamarája vezető közgazdásza ugyanakkor
alapvetően kedvező jelenségként értékelte a jelzáloghitelek terjedését,
kiemelve, hogy a régióban nálunk az egyik legmagasabb ezek aránya, immár a GDP
10 százalékát teszik ki.
Milan Khatri kritizálta az állami kamattámogatást, mondván, több térségbeli
országban e nélkül is sikerült felfuttatni a lakásépítést. - Az efféle
szubvenciók legnagyobb hátránya, hogy, amint az Magyarországon is megfigyelhető
volt, nehéz őket visszavonni, mert túl sokaknak fűződik érdekük a
fennmaradásukhoz.
- A közép-európai kormányok szerencsére már rádöbbentek, hogy a kamattámogatás
emeli az árakat. Ezért a kínálati oldal támogatására van inkább szükség,
amelynek segítségével olcsóbbá tehetők a lakások. Már csak azért is, mert a
tapasztalatok szerint Európában mindenütt szoros a kapcsolat a lakásépítési boom
és a munkanélküliség csökkenése között - jelentette ki Milan Khatri.
Az angol ingatlanszakember ugyancsak támogatásra érdemesnek nevezte a
bérlakásszektort, továbbá kifejtette, a magyar piac rövid távú kilátásai az
utóbbi időben tapasztalható lassulás ellenére pozitívnak mondhatók.
Az elkövetkező egy évben legalábbis nem valószínű, hogy komolyabb megrázkódtatás
érné az ágazatot, mert a bővülés mögött megfelelő mértékű jövedelemnövekedés
áll. A kockázatot csupán az - egy esetleges gazdasági turbulencia által
megdrágított - devizahitelezés jelenti.
A várható trendekről szólva elmondta: az EU 15 régi tagjának szintjéhez való
közelítés szinte biztosan együtt jár majd az átlagos lakásméret növekedésével és
még inkább a minőségi követelmények emelkedésével.
- A budapesti lakásárak jelentősen alacsonyabbak, mint a Prágában vagy Varsóban
tapasztaltak - hívta fel a figyelmet előadásában Clara Satchi, az izraeli Engel
Eastern Europe vezérigazgatója, hozzátéve, hogy jelentős növekedés előtt áll a
hazai lakásépítés.
Pablo Rodriguez Losada, a nemrég szerfölött ambiciózus tervekkel Magyarországra
érkezett spanyol építőipari cég, a Fadesa terjeszkedési igazgatója megemlítette,
hogy a 20 százalékos magyarországi kulccsal szemben Csehországban csupán 5, míg
Lengyelországban 7 százalékos áfát kell fizetni a lakások után.
(forrás: origo ingatlanbörze)