Napjaink szinte természetes kellékévé váltak azok a hirdetések és szórólapok, amelyek kedvező feltételek mellett, szinte hihetetlenül alacsony törlesztőrészletekkel ajánlanak kölcsönt bárkinek, akár BAR listásoknak is. A fogyasztóban ekkor jogosan merül fel a kérdés: vajon mivel tudnak többet nyújtani ezek a vállalkozások, mint a kereskedelmi bankok, akik az adóslistán szereplőknek nem vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel nyújtanak hitelt.
A szórólapokon álló ajánlatok mögött alapvetően vagy egy hitelközvetítési
tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás, vagy egy fogyasztói csoportok
szervezésével foglalkozó cég áll. A következőkben utóbbi megoldással
foglalkozunk tüzetesebben, hiszen ez az, amely minden olyan ügyfél számára
megoldást jelenthetne, akit a bankok hitelképtelennek ítélnek.
A hangsúly azonban a feltételes módon van, mert a fogyasztói
csoportokban való részvétel alapos megfontolás tárgyát kell, hogy képezze,
mert a másnevén vevői klub néven ismert konstrukció alapvetően hosszú távú
megtakarítási módozatként értelmezhető. A konstrukcióval kapcsolatos legtöbb
félreértés és későbbi igencsak fájdalmas panasz az alapelvek nem ismeretéből
vagy meg nem értéséből származik.
Fogyasztói csoport: átverés vagy megoldás
A fogyasztói csoportokat hazánkban elsőként a 90-es évek elején kezdték
alkalmazni, de a konstrukció már jóval korábban is létezett. A
konstrukció alkalmazásának általánossá válását a rendszerváltás után a hitelhez
jutás nehézsége, és a hitelfelvevőre óriási terhet rovó, gyakran 30
százalék felett alakuló hitelkamatok indokolták.
Ebben az időszakban főként autóvásárlási céllal jöttek létre fogyasztói
csoportok, a későbbiekben azonban előtérbe kerültek az egyéb ingóságok
és főként az ingatlan, melynek megvásárlása manapság is
jellemző célja a vásárlói kluboknak.
Hitel, pénzügyi szolgáltatás és vásárlói klub: ebből lesz a kalamajka
A vásárlói klub egy olyan önkéntes csoportosulás, melynek
tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy az általuk megszerezni kívánt tárgy
értékének adott hónapra vetített részletét az előre megállapított futamidő alatt
folyamatos befizetik a csoport számlájára.
A befizetések fejében a tagok részt vesznek a meghatározott időnként
megtartott közgyűlésen, ahol kisorsolásra kerül az a csoporttag, aki vásárlási
jogosultságot szerez, vagyis hozzájut ahhoz az ingóhoz vagy
ingatlanhoz, melyet meg akart vásárolni.
A csoportok azonban általában nem egy baráti körből kerülnek ki (bár ez az első
fogyasztói csoportok esetében mindenképpen így kellett legyen), azokat
erre a célra létrejött társaságok szervezik, akik az általuk elvégzett
tevékenység fejében egy egyszeri regisztrációs-, és a havi törlesztőrészlet egy
részét kitevő, a működési költségeiket fedezésére szolgáló díjat kérnek.
Eddig minden szép: hol itt a probléma?
A fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozó társaság természetesen
nem végez sem hitelezési, sem hitelközvetítési tevékenységet, ezért nem
tartozik sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, sem egyéb kormányzati
ellenőrzési szerv felügyelete alá. Ennélfogva nem is használhatná a
hitel kifejezést, a korábbiakban azonban a hirdetésekben volt erre
példa bőven.
A cégek gyakorta keltették azt a látszatot, hogy az általuk ajánlott
konstrukció egy hitelszerződés, így a hitel teljes összege a szerződés
megkötése után folyósításra kerül, kihasználva ezzel azokat az elkeseredett
fogyasztókat, akik olvasás nélkül aláírták a szerződést abban a reményben, hogy
most forráshoz juthatnak, de csalódniuk kellett.
A cégek ugyanis "elfelejtették" őket arról tájékoztatni, hogy a vevői
klubok esetében a szerencse is szerepet játszik abban, hogy ki milyen
hamar jut hozzá az ajánlott forráshoz, hiszen mint azt már a korábbiakban is
említettük, a vásárlási jogosultságot sorsolás útján szerzik meg a csoport
tagjai, így előfordulhat, hogy valaki csak az általában 15 éves futamidő
legvégén jut hozzá az ígért összeghez.
Ezt úgy próbálják kivédeni, hogy a másik rendelkezésre álló lehetőséget
választják és az előtörlesztést vállalónak ajánlják fel a vásárlási lehetőséget,
vagyis annak, aki vállalja, hogy rövidebb futamidő alatt, magasabb költségek
mellett teljesíti a fizetést.
S ha valaki időközben rájönne, hogy ez nem az, amit ígértek, vagy amit szeretett
volna, visszakaphatja pénzének egy részét (kivéve az előre
befizetett regisztrációs díjat, amely általában a végösszeg 3-5 százaléka),
de csak a futamidő végén, vagyis körülbelül 10-15 év múlva.
forrás: www.penzcentrum.hu