A hitelezés ilyen mértékű visszaesésére a közelmúltban nem volt példa, és ha
rátekintünk a forint- és devizahitelek mozgását részletező grafikonra,
megállapíthatjuk: ebből a zuhanásból a forinthitelek is alaposan kivették a
részüket. Eddig egyedül idén márciusban és áprilisban volt nettó hiteltörlesztő
a lakosság - ez most nem csupán megismétlődött, de súlyosbodott is. A
devizahitelektől ugyan megszokhattuk tavasz óta, hogy inkább törlesztik, mint
hogy felvennék őket, a forinthitelek pedig hol így, hol úgy viselkedtek, ennyire
kéz a kézben negatív irányban még nem mozgott együtt a két hitelfajta. Devizában
8.2, forintban 4.8, együttesen tehát 13 milliárd forintos nettó hiteltörlesztést
produkált a lakosság.
Ilyen kevés devizahitelt 2005 februárja, forinthitelt pedig a Portfolio.hu
statisztika-gyűjtésének kezdete óta nem vettek fel a magyarok - derül ki a
jelzáloghitelezési adatokból. A lakáshitelek körében az euró vezet 12.6 milliárd
forinttal, őt a svájci frank 6, a forinthitel pedig 5 milliárd forinttal követi.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek körében év eleje óta az euró a
legnépszerűbb denomináció, ebben a devizában októberben 10.6, svájci frankban
6.0, forintban viszont csak 1.5 milliárd forint összegben vett fel
jelzáloghitelt a lakosság. Éppen utóbbira, a nyomott forintalapú hitelezésre
vezethető vissza, hogy jelentősen visszaemelkedett a kölcsönökön belül a
devizaarány az elmúlt hónapokban.
Mióta a Portfolio.hu vezeti a hasonló statisztikákat, a felvett lakáshitelek
összege sem volt még olyan alacsony, mint októberben. Immár 21 milliárd forint
alatt vagyunk, és forintban, euróban és svájci frankban egyaránt kevesebb hitelt
vett fel a lakosság, mint akár csak egy hónappal korábban. Ebben már a
szezonális hatásnak is nagy szerepe van: a téli hónapokban minden évben
tízmilliárdokkal kevesebb lakáshitelt vesz fel a lakosság, mint nyáron. Az
időjáráson kívül sincs azonban mitől csodát várni a lakáshitel-piacon: a
jegybanki alapkamat 6.5 százalékon áll, emiatt a forinthitelek kamatai még
kellően magasak az elrettentéshez, lakáshitel-támogatási rendszer szinte nem
létezik, s hiába jelentek meg a korábbiakhoz képest kedvező kamatozású hitelek,
a bankok csak nagyon óvatosan hiteleznek.
Pedig a forinthitelek kamatai alacsonyabbak, mint nyáron voltak, de magasabbak,
mint akár az előző hónapban, s ebben szerepe lehet annak is, hogy a bankok a
kamatbevételeken is igyekeznek valamit visszakapni a magasabb céltartalékolás
miatti veszteségekből. A devizahitel kamataiban nem történt látványos
elmozdulás, az euróhitelek THM-hátránya továbbra is mintegy három százalékos a
svájci frankhitelekéhez képest, hozzá kell tenni azonban, hogy ez utóbbi
terméket csak egy-két bank nyújtja.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a svájci frank alapú
jelzáloghitelek mozgása kevés piaci szereplő magatartását tükrözi, s ismét az
euróhitelek jelentik e téren a legkedvezőbb lehetőséget. A forinthitelek még
mindig 30 százalékos hitelköltség környékén tanyáznak, így népszerűtlenségük nem
meglepő.
A fogyasztási hitelek összességében közel 35 milliárd forintos értéket vettek
fel, ennél alacsonyabb és magasabb összeggel is találkozhattunk az elmúlt
hónapokban. A fedezet nélküli forinthitelek népszerűsége miatt a forint vezet
ebben a kategóriában, a frankhitelek pedig továbbra is nagyon messze járnak egy
évvel korábbi 70-80 milliárd forintos csúcsuktól. Az euróhitelek viszont jóval
népszerűbbek, mint korábban, de az ebben a szegmensben viszonylag stabil
forinthitelekhez hasonlóan nem tudták átvenni a svájci frank egykori szerepét.
A devizahitelek aránya az elmúlt hónapokban stabilan 65%-os volt a teljes magyar
háztartási hitelállományon belül, ami a forint- és devizahitelekre egyaránt
jellemző kínálat- és keresletcsökkenésre vezethető vissza.
A forintbetétek szezonálisan nem igazított állománya 20.1 milliárd forinttal, a
devizabetéteké pedig 22.4 milliárd forinttal nőtt októberben. Mivel az euró egy
hónap alatt csak két forinttal lett drágább, a két adat ezzel igazítva sem tér
el jelentősen egymástól. A devizabetétek állománya így a forintbetétekéhez
hasonlóan lassan emelkedik. Az alábbi ábrán a szezonálisan igazított értékek
láthatók.
A magyar lakosság összességében több mint 7,444 milliárd forintos
betétállománnyal rendelkezik, ennek jelenleg 17%-a denominált devizában.
forrás: penzcentrum.hu