Napjaink Magyarországában a legtöbben még mindig ragaszkodnak a saját tulajdonú lakás megszerzéséhez, amelyhez azonban sokuk nem rendelkezik a megfelelő mértékű saját forrással. Ebben az esetben mindenképpen igénybe veszik majd a bankok egyikének szolgáltatásait, s hosszú időre vállalják a hiteltörlesztésből származó terheket. Pontosan a magas kötelezettségek, és az egyre nyúló futamidő teszi szükségessé a pénzintézetek ajánlatainak ismeretét. A tájékozottság ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az ügyfél fel tudja mérni lehetőségeit, s a számára legkedvezőbbet válassza. A következőkben ezen döntéshez próbálunk segítséget nyújtani. Lássuk, mit ajánlanak a pénzintézetek 2007. áprilisában!
A hazai piacon tevékenykedő
bankoktól kértünk ajánlatot 20 éves futamidejű forint-, euró-, illetve svájci
frank alapú lakáshitelre, amelynek összegét 5 illetve 10 millió forintban
határoztuk meg. Megkülönböztettük az ajánlatokat aszerint is, hogy azok új vagy
használt lakás vásárlására vonatkoznak.
Az adatgyűjtést 2007. április 2-5. között végeztük el, a CIB, az Erste Bank, az
FHB, az IEB, a K&H, az MKB, az OTP, a Raiffeisen és a Volksbank tett ajánlatot
az általunk felvázolt feltételekre.
Öt millió forint és óriási különbségek...
Első körben az öt millió forintnyi hitelösszegre vonatkozó ajánlatok vizsgáltuk
forintban, euróban és svájci frankban. Általánosan jellemző, hogy a különböző
kamatperiódusok miatt az ajánlatok összehasonlíthatósága mérsékeltté válik.
Az összehasonlítást azonban további tényezők is nehezítik, mivel a kereskedelmi
bankok érthető módon a legjobb színben szeretnének feltűnni, gyakorta előfordul,
hogy akciós THM-ket alkalmaznak, illetve különböző mértékben korrigálják a
törlesztőrészletet a kezelési és egyéb költségekkel, egymástól eltérő
költségszerkezetet alakítanak. Bővebben a következő link alatt található cikkben
olvashatunk erről!

Az euróra, illetve a svájci frankra vonatkozó táblázatokból jól látszik, hogy az euró alapú lakáshitelek nem tudják felvenni a versenyt svájci frank alapú társaikkal, sőt néhány esetben még a forinthiteleknél is kedvezőtlenebb törlesztőrészletekkel rendelkeznek. Az euró alapú hitelek "helyzete" tovább romlik, ha az árfolyamkockázatot is számításba vesszük, amellyel az ügyfélnek mindkét devizában felvett hitel esetében meg kell birkóznia.

A táblázatokat végigtekintve már semmi meglepőt nem találhatunk azon az egyre
inkább jellemzővé váló trenden, hogy a lakosság nagy része forint helyett svájci
frankban adósodik el, vállalva az árfolyamkockázatot a kedvezőbb
törlesztőrészletekért cserébe.
