A megszorító intézkedések ellenére tovább dübörög az életbiztosítással kombinált
lakáshitelek piaca. Szinte nincs olyan pénzügyi tanácsadó, banki- és biztosítási
ügynök aki ne ajánlaná ügyfeleinek a kombinált termékeket. De miről is van szó
valójában? És tényleg jobban járunk ha ezeket a konstrukciókat választjuk?
Az életbiztosításokkal kombinált lakáshitelek esetében, a felvett hitel kamatát
és egyéb költségeket a banknak fizeti az adós. Míg a tőkerészt egy
életbiztosításban halmozza fel az ügyfél és a lejáratkor abból törleszti vissza
a kölcsön összegét a banknak. Ha a futamidő alatt jól forgatta a pénzét, akkor
még némi tőkéje is marad.
A tőketörlesztés összege az életbiztosításban keletkezik (konstrukciótól függően
a havi befizetés 80-90 százaléka kerül e célra elkülönítésre, amit a biztosító
befektet, és vagy a futamidő végén egy összegben, vagy mondjuk ötévente utal át
a banknak).
A kombinált termékek az életbiztosítás mellett lakásbiztosítási, hitelfedezeti,
balesetből adódó kockázatokra is fedezetet nyújtanak.
A termékek egyik nagy előnye az igénybe vehető adókedvezmény. Az életbiztosítási
befizetések után 20 százalékos adókedvezmény (maximálisan, összevontan
igénybevehető kedvezmény 100 ezer forint évente). Igaz, jövőre a kedvezmény
igénybevételének felső jövedelemhatára módosul, tehát ez némileg módosíthatja a
termékek iránti keresletet.
Buktatók
Kombinált termékek esetében előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításban
nem képződik annyi megtakarítás, amennyi a hitel tőkerészének törlesztéséhez
szükséges lenne. Igaz, a biztosítók lehetővé teszik a termék indexálását és az
egyszeri befizetéseket is.
A minél jobb eladhatóság érdekében a bankok és biztosítók, valamint az
értékesítő partnerek az életbiztosítással kombinált lakáshiteleknek többnyire
csak a kedvező vonásait ismertetik. A problémák főleg a futamidő vége felé
jelentkeznek majd.
Miután a biztosítást kötők maguk is dönthetnek arról, hogy a biztosító mibe
fektesse az életbiztosításban képződő megtakarításukat, rossz választás esetén
előállhat az a helyzet, hogy a törlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre
akkora összeg, amennyire szükség lenne. (Ha a biztosító maga dönti el, hogy mibe
fekteti az ügyfelek pénzét, rossz piaci körülmények között akkor is hasonló
helyzet állhat elő.)
A másik "buktató", amelyre mindenképp érdemes figyelni az ügyfeleknek az az
árfolyamváltozásból adódó kockázat. Melyekre a biztosító társaságok már részben
kínálnak megoldásokat, de természetesen a nagy arányú elmozdulásokat mindenképp
az ügyfélnek kell megfizetni.
Külföldi rossz példa
Nagy-Britanniában a mostanában lejáró - még a 90-es évek elején kötött - 8
millió darab életbiztosítással kombinált lakáshitelt kötőkből 2,7 millióan
szenvedtek el átlagosan 7200 font (mintegy 3 millió forint) veszteséget. Ennyit
kellett még utólag megfizetniük, hogy lezárják a szerződést. (A többieknél
kivették a hitelszerződés mögül a biztosítást.) Az ottani felügyelet több
intézményt is megbírságolt, a nem megfelelő tájékoztatás miatt, sőt
kártalanítaniuk kellett az ügyfeleiket is. A múlt évben minden 10 - pénzügyi
szolgáltatásokkal kapcsolatos - panaszból 6 az ilyen konstrukciók ellen
irányult, és amíg az 1980-as években a jelzáloghitelek döntő hányadát ebben a
konstrukcióban értékesítették, addig mára marginális a jelentőségük a piacon.
(forrás: pénzcentrum.hu)