A fizetőképes lakásvásárlókért folytatott harcban a kereskedelmi bankok,
az esetek többségében, az első törlesztésig felmerülő költségek és az első
kamatperiódusban érvényes kamatok csökkentésének eszközéhez nyúlnak. Utóbbival
főként a teljes hiteldíj mutatót "korrigálva" szeretnének minél jobb helyet
szerezni maguknak a pénzintézetek időről időre változó rangsorában, míg a
front-end költségekkel sokkal közvetlenebbül célozzák az ügyfeleket.
Az értékbecslési díjak "elengedése" szinte mindennapos kedvezmény,
amelyet manapság a hitelfelvételkor a bank számára az egyetlen bevételt jelentő
hitelfolyósítási-, hitelkeret-beállítási vagy szerződéskötési jutalék/díj
megnyirbálásával egészítenek ki a bankok. Persze semmi sincs ingyen, még a
kedvezmények sem, a kereskedelmi bankok a hosszútávú ügyfélkapcsolat reményében,
a jövedelem ideutaltatásához és meghatározott számú csoportos beszedési megbízás
megadásához kötik az akciókban való részvételt.
A front-end költségek jelentősége azonban nem csak az ügyfelek
becsalogatásában rejlik. Mivel ezek a díjak a futamidő elején merülnek fel, a
teljes hiteldíj mutató számításának módszeréből fakadóan, jelentős szerepet
játszanak annak alakulásában. Így fordulhat elő, hogy két konstrukció
összehasonlításakor arra a furcsa jelenségre bukkanunk, hogy a
törlesztőrészletek és a THM-k nem a megszokott képet mutatják, vagyis
alacsonyabb törlesztőrészlethez magasabb teljes hiteldíj mutató tartozik.
A jelenség hátterében a front-end költségek állnak, melyek semmilyen módon sem
módosítják a törlesztőrészletet, de pontosan azért, mert a hitelfelvétel
korai stádiumában fordulnak elő, megnyomhatják a THM-et.
Persze a hitelfelvevők számára a THM számítás rejtelmein túl, ami igazán érdekes
az az, hogy pontosan mennyivel terhelik meg pénztárcájukat az első törlesztésig
felmerült költségek és ebből mit kinek kell megfizetniük. Kérésünkre a Budapest
Bank, a CIB, az Erste, az Inter-Európa Bank, a K&H, az MKB, az OTP, az UniCredit
Bank és a Volksbank ismertette a lakáshiteleknél felmerülő front-end
költségeket.
Több száz ezer egy hitelért: mi jut ebből a banknak?
Arra kértük a hazai kereskedelmi bankokat, hogy tételesen sorolják fel és
számszerűsítsék az első törlesztésig felmerülő díjakat és jutalékokat egy 10
millió forintos svájci frank alapú lakáshitel esetében. A bank, a közjegyző, az
értékbecslő és a földhivatal felé teljesítendő díjakat összegezve arra az
eredményre jutottunk, hogy az első törlesztésig felmerülő költségek összege 200
és 250 ezer forint között alakul.
Ez alól kivételt képez a K&H, amely egyik piaci kamatozású
lakáshitel-konstrukciója keretében egyéb költségek nélkül, kizárólag
kamatfizetés mellett is ajánl lakáshitelt ügyfeleinek. Ebben az esetben a bank
felé fizetendő díjak kinullázódnak, vagyis minden költség a kamatba beépítve
kerül megfizetésre.
Az alábbi táblázatokban a bankoktól kapott információkat foglaltuk össze. A
felső, vastag szegéllyel kiemelt részben a pénzintézetek bevételét képező
díjakat tüntettük fel. Egyértelműen látszik, hogy különböző nevek alatt, de
minden bank csak egy tétellel terheli a hitelfelvevőket, ennek összege 100 és
150 ezer forint között változik. A szerződéskötési és szerződésmódosítási díjat
módosítja a jövedelemigazolás megléte, vagy épp hiánya, illetve az ügyfél
minősítése.

Az általában elengedésre kerülő értékbecslési
díjat valójában megtérítik a bankok, az ugyanis nem nekik, hanem az általuk
elfogadott értékbecslőnek jár. A díj mértéke a válaszadó bankok esetében 25 és
36 ezer forint között változik, ennyit spórolhatunk tehát egy átlagos akció
keretében.
A Volksbank ennél tovább ment, jelenleg két akciója is érvényben van, a bank az
augusztus 1. és szeptember 30. között igényelt piaci kamatozású lakáshitelek
esetében a közjegyzői díjjal, a július 2. és augusztus 31. között igényeltek
esetében pedig az értékbecslési díjjal csökkenti a szerződéskötési díjat. A
táblázatban is szereplő szerződéskötési díj az akciók nélkül 200 ezer forint
lenne (vagyis mértéke a hitelösszeg 2 százaléka).
Az Erste Bank abban az esetben, ha a hitel jövedelem és fedezet alapon kerül
felvételre, a bank maximum 50 ezer forintot vagy ennek megfelelő deviza összeget
elenged a folyósítási jutalékból, amennyiben az ügyfél a már korábban említett
módon ideirányítja a jövedelmét.

A közjegyzői díjak mértéke az
okirat típusától függ, annak mértéke a pótfedezetek és kezes bevonása esetében
változhat, így a bankok nem is szívesen közlik ezt a viszonylag magas, de nem
nekik járó díjat. Annak érdekében, hogy ne hozzuk se előnybe, se hátrányba a
közjegyzői díjakat nem számszerűsítő pénzintézetek, a díjat a többi bank által
adott válaszok átlaga körül határoztuk meg 60 ezer forintban és pirossal
jelöltük a táblázatokban.
Körképünk elkészítésében a CIB Bank is segítségünkre volt, ahonnan megtudhattuk,
hogy a bank a folyósítási jutalékon kívül más tarifával nem terheli az ügyfelek
pénztárcáját. Ennek mértéke 0 és 2 százalék között a hitelkockázat mértékének
függvényében. 2 százalékos folyósítási jutalékkal csak a jövedelemigazolás
nélküli hitelek esetében kell szembenézni az ügyfeleknek.
Összességében véve elmondhatjuk, hogy a front-end költségek közel 65 százalékát
a bank felé fizetendő díj teszi ki, amely lehet hitelfolyósítási,
hitelkeret-beállítási vagy szerződéskötési díj, az egyéb költségek pedig az
okirat típusának függvényében változnak.
forrás: www.penzcentrum.hu