A saját bőrünkön érezhetjük a válságot - de mennyire? 2008.04.25.

Itt a mumus?

Már hónapok óta foglalkoztatja Magyarországot a kérdés, mennyire visel meg bennünket az egyesült államokbeli jelzálogpiaci válság, s az annak nyomán kialakuló egyéb pénzpiaci turbulenciák. Ezzel is foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványa, melynek néhány megállapítását mutatjuk be mai cikkünkben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adatai mellett.
Kell-e félnünk a jelzálogpiaci válságtól?

A kérdésre természetesen nincs egyértelmű válasz, azonban a jegybank friss kiadványa részletesen foglalkozik ezzel a témával. A stabilitási jelentés szerint az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló válság által okozott veszteségek nagymértékben érintik a fejlett országok pénzügyi rendszerét, a nemzetközi hatások mértéke azonban bizonytalan.

Ami azonban kijelenthető, hogy Magyarországot is érinti a globális kockázati étvágy csökkenése, valamint a kockázatok újraárazása, hiszen a hazai pénzpiacok és a bankrendszer nagyfokú nemzetközi integráltsággal bír. A globális likviditás csökkenése, a hazai gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátásai, a magas külső eladósodottság mind oda vezetnek, hogy a hazai értékpapírok kedvezőtlenebb színben tűnnek fel a nemzetközi parketten, az állampapír-piaci zavarok esetleges fennmaradása jelentős pénzügyi stabilitási kockázatnak tekinthető - írja az MNB kiadványában.

Emellett elmondható a bankrendszerről, hogy a forrásbevonás is megnehezült. A bankok számára elérhető külföldi devizaforrások lejárata rövidül, a forrásszerzés költsége emelkedik, melynek következtében erősödhet az ügyfelekért folytatott verseny. A jegybank véleménye szerint a pillanatnyi információk alapján a magyar piacon is jelenlévő külföldi bankcsoportok érintettsége a jelzáloghitel-válságban alacsony.

magyar bankszektor

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb adatai alapján tovább növekedett a bankszektor mérlegfőösszege, így 25 622 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel megelőző adatokhoz képest 22,77 százalékos emelkedést jelent.

 

Továbbra is töretlenül emelkedik a hitelintézetek által nyújtott hitelek állománya (17 830 milliárd forint), mind a háztartások, mind pedig a vállalkozások szektorában. Előbbi esetben januárhoz képest 2,6 százalékkal emelkedett az állomány, s így 5874 milliárd forintot tett ki. A vállalkozásoknál a havi növekedés 2 százalékos volt, a február végi állomány pedig 6921 milliárd forint.
 



 

Lassuló gazdaság?

A jegybanki kiadvány felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban aggodalomra adhat okot, hogy a csökkenő lakásárak a háztartások fogyasztási kiadásainak mérséklődésén keresztül lassíthatják a gazdaságot. Mindezt az is felerősítheti, hogy a jelzálogpiaci válság már eddig is jelentős veszteségeket okozott a pénzügyi intézményeknek.

Emellett negatívan hathat az is a gazdasági teljesítményre, hogy a fejlett országok bankjai szigoríthatják a hitelezési feltételeket. Mindezt fokozza, hogy a kockázati étvágy mérséklődése a bankok forrásainak drágulását okozza, ami pedig a hitelkamatok emelkedésén keresztül gyakorol negatív hatást a gazdaságra.

Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy az USA és az eurózóna szoros pénzügyi kapcsolatai révén a reálgazdaságban érvényesülő hatások az eurózónában is megjelenhetnek, ebben az esetben pedig Magyarország sem lesz képes kivonni magát egy esetleges világgazdasági lassulás hatásai alól.

forrás: www.penzcentrum.hu