Fix díj helyett százalék! Mennyit bukhatsz az előtörlesztésen? 2008.08.07.
A különböző
lakáshitel-konstrukciók rengetegében ember legyen a talpán, aki eligazodik, és
képes eldönteni, hogy melyik lesz számára legalkalmasabb. A helyzetet ráadásul
csak tovább bonyolítja, hogy egyes részleteket hajlamosak vagyunk figyelmen
kívül hagyni, különösen mikor a kiválasztott álomlakás már annyira elvakít
minket, hogy másra sem tudunk gondolni, csak hogy végre hitelhez jussunk.
Ráadásul újabban egyre másra rukkolnak elő a bankok olyan ajánlatokkal, amiben
szinte minden egyszeri költségtől megkímélnek minket és még a törlesztő
részletek sem tűnnek olyan rémisztőnek. Érdemes ilyenkor azonban a dolgok
mélyére nézni, gyaníthatjuk ugyanis, hogy mindezt nem valami karitatív ihlettől
megszállva teszik.
Az egyik fontos részlet a szerződésmódosítás, vagyis az elő- vagy végtörlesztés
költsége, amire a hitel felvételekor sokan csak legyintenek, mondván: a
legfontosabb, hogy most keveset kelljen fizetnem. Ez azonban nem biztos, hogy
okos döntés, hiszen még a bankok is elismerik, hogy 2-3 évente érdemes
körülnézni a piacon, jobb ajánlat reményében, amit nem biztos, hogy a hitelező
bankunknál fogunk megtalálni. Márpedig ekkor igen borsos árat fizethetünk,
különösen, ha nem fix összegről, hanem a fennmaradó tőketartozás százalékában
meghatározott díjról van szó, ami egy 10 millió forintos hitelnél akár 400 ezer
forint is lehet.
Utánajártunk ezért, hogy az egyes bankok milyen díjakkal büntetik azon
ügyfeleiket, akik hűtlen módon más bankhoz szeretnék átvinni hiteleiket, vagy
egyszerűen csak meg szeretnék gyorsítani a tartozásuk lerovását.
Mivel több bank is arról számolt be az elmúlt néhány hónapban, hogy jelentősen
nőtt - sőt egyes esetekben elérte a nyugat-európai 20 %-os szintet - az elő- és
végtörlesztések száma a hitelportfoliójukra vetítve, sokan erre úgy reagáltak,
hogy megemelték a szerződésmódosítási díjakat, vagy akciós termékek esetében
ahhoz a feltételhez kötötték ezek igénybevételét, hogy a szerződés 3-5 éven
belül nem bontható fel, magyarul nem élhet az ügyfél végtörlesztési jogával.
Éppen ezért azt is megvizsgáltuk, hogy mennyiben változtattak az elmúlt néhány
hónapban az egyes bankok ezeken a díjakon, illetve milyen irányban és mértékben.
A figyelembe vett bankok közül a CIB, az Erste, a K&H és a Raiffeisen módosított
díjszabásán január óta, van amelyik fix díjról a törlesztéssel arányos díjra
tért át, van amelyik a minimálisan fizetendő fix összeget emelte meg, de akad
olyan eset is, ahol korábban százalékos formában adták meg a díjak mértékét,
mostanra azonban már minimális fix összeget is elkérnek a szorgalmas
törlesztőtől.
Minden esetben
járjunk utána annak is, hogy az előtörlesztési díj (százalék) az előtörlesztett
összegre, vagy a fennálló tőketartozásra vonatkozik-e, ez ugyanis igen nagy
összegbeli különbséget okozhat.
Ami még eltérést okozhat az egyes bankok ajánlatai között, hogy mikor
érvényesítik a szerződésmódosítási díjat, egyes intézetek esetében ugyanis
előfordulhat, hogy csak a futamidő első néhány évében kell ezért fizetni, később
pedig már nem, vagy jóval kevesebbet.
Mindig olvassuk el tehát az apróbetűs részeket, ha nem szeretnénk később a
néhány száz ezres "büntetés" láttán meglepődni. Még egy szempontot azonban ne
tévesszünk szem elől, mikor bankot, illetve hitelkonstrukciót választunk,
méghozzá azt, hogy a havonta fizetett törlesztő részletekben mekkora a tőke, a
kamatok és egyéb díjtételek aránya. Azoknál a hiteleknél, melyeknél az elején
csak kamatot és banki költségeket fizetünk előfordulhat, hogy még évek múltán
sem csökken a tőketartozásunk, ami aztán igazi hidegzuhanyhoz is vezethet, mikor
végtörlesztéskor kiderül, hogy még a teljes hitelállományra ki kell fizetnünk a
díjat.
forrás: penzcentrum.hu